Leírás
A Turini lepel-múzeum a kereszténység legvitatottabb leple történetét meséli el, bár maga a lepel nem itt van: a dómban őrzik. A múzeum Torinóban, a Szent Lepel-templom kriptájában található, és a Lepellel kapcsolatos leleteket, dokumentumokat, képeket és tudományos kutatásokat mutat be.
Ez a múzeum azoknak szól, akik meg akarják érteni, miről van szó, amikor a Lepelről beszélnek, anélkül hogy állást kellene foglalniuk: a történetről, a nyilvános kiállításokról, a kutatásokról. A vitrinben kiállított lepel egészen más élmény, de itt mindent megtalálsz, ami körülveszi.
A kiállítás a XV. század második felétől követi a történetet, amikor a lepel a Savoyai-ház tulajdonába került. Dokumentumok, könyvek, nyomatok és festmények mutatják be a nagy nyilvános kitételeket, amikor a leplet a tömegnek megmutatták.
A legjelentősebb tárgyak közé tartozik az az ezüstláda, amely a XVI. század végétől 1998-ig őrizte a Leplet, valamint az, amelyben 1578-ban Torinóba szállították.
Aztán jön a tudomány. A vizsgálatok a Lepel első fényképeivel kezdődtek, a múzeum pedig egészen a legutóbbi eredményekig követi őket. Egy hologram mutatja be a kép háromdimenziós szerkezetét, amelyet 1978-ban Jackson és Jumper fedezett fel, és tőlük függetlenül a torinói Giovanni Tamburelli is megerősített.
A múzeum után érdemes megnézni a Szent Lepel-templomot is, amelyet ugyanaz a testvéri közösség épített 1734 és 1764 között, és amely a leplet bemutató művek különleges együttesét őrzi.
A múzeum 1936-ban jött létre a Szent Lepel Testvériség kezdeményezésére, ugyanazé, amely a XVIII. században felépítette a múzeum termei fölötti templomot. 1998-ban költözött mai helyére.
A Lepel 1578-ban érkezett Torinóba, Emánuel Filibert herceg hozta Chambéryből, aki nem sokkal korábban ide helyezte át a fővárost. Azóta mindig a városban maradt. 1532-ben Chambéryben hajszál híján megmenekült egy tűzvész elől, amely égésnyomokat hagyott rajta.
1988-ban három laboratórium (Oxford, Tucson és Zürich) szén-14-es vizsgálata 1260 és 1390 közé keltezte a vásznat, de a hitelességét vallók vitatják ezt az eredményt. A kérdés nyitott, és ez az oka annak, hogy a Leplet még ma is kutatják.
Ne hagyd ki
• Az ezüstládát.
• Az 1578-as utazás ládáját.
• A hologramot.
• A Szent Lepel-templomot.
Tudtad?
• 1983-ban Olaszország utolsó királya, II. Umberto végrendeletében a pápára hagyta a Leplet, aki úgy döntött, hogy az Torinóban marad.
• Elsőként Secondo Pia fényképezte le 1898-ban: a negatívon a kép „pozitívként” jelent meg.
Ez a múzeum azoknak szól, akik meg akarják érteni, miről van szó, amikor a Lepelről beszélnek, anélkül hogy állást kellene foglalniuk: a történetről, a nyilvános kiállításokról, a kutatásokról. A vitrinben kiállított lepel egészen más élmény, de itt mindent megtalálsz, ami körülveszi.
A kiállítás a XV. század második felétől követi a történetet, amikor a lepel a Savoyai-ház tulajdonába került. Dokumentumok, könyvek, nyomatok és festmények mutatják be a nagy nyilvános kitételeket, amikor a leplet a tömegnek megmutatták.
A legjelentősebb tárgyak közé tartozik az az ezüstláda, amely a XVI. század végétől 1998-ig őrizte a Leplet, valamint az, amelyben 1578-ban Torinóba szállították.
Aztán jön a tudomány. A vizsgálatok a Lepel első fényképeivel kezdődtek, a múzeum pedig egészen a legutóbbi eredményekig követi őket. Egy hologram mutatja be a kép háromdimenziós szerkezetét, amelyet 1978-ban Jackson és Jumper fedezett fel, és tőlük függetlenül a torinói Giovanni Tamburelli is megerősített.
A múzeum után érdemes megnézni a Szent Lepel-templomot is, amelyet ugyanaz a testvéri közösség épített 1734 és 1764 között, és amely a leplet bemutató művek különleges együttesét őrzi.
A múzeum 1936-ban jött létre a Szent Lepel Testvériség kezdeményezésére, ugyanazé, amely a XVIII. században felépítette a múzeum termei fölötti templomot. 1998-ban költözött mai helyére.
A Lepel 1578-ban érkezett Torinóba, Emánuel Filibert herceg hozta Chambéryből, aki nem sokkal korábban ide helyezte át a fővárost. Azóta mindig a városban maradt. 1532-ben Chambéryben hajszál híján megmenekült egy tűzvész elől, amely égésnyomokat hagyott rajta.
1988-ban három laboratórium (Oxford, Tucson és Zürich) szén-14-es vizsgálata 1260 és 1390 közé keltezte a vásznat, de a hitelességét vallók vitatják ezt az eredményt. A kérdés nyitott, és ez az oka annak, hogy a Leplet még ma is kutatják.
Ne hagyd ki
• Az ezüstládát.
• Az 1578-as utazás ládáját.
• A hologramot.
• A Szent Lepel-templomot.
Tudtad?
• 1983-ban Olaszország utolsó királya, II. Umberto végrendeletében a pápára hagyta a Leplet, aki úgy döntött, hogy az Torinóban marad.
• Elsőként Secondo Pia fényképezte le 1898-ban: a negatívon a kép „pozitívként” jelent meg.