Leírás
A Birago di Borgaro palota Torino egyik előkelő úri rezidenciája a Via Carlo Alberto 16. szám alatt, a Carlo Alberto tér közelében, a város történelmi központjában. Ma a torinói Kereskedelmi Kamara székhelye.
A palota a gazdag és nemes Birago di Borgaro család históriáját követi, és a család legjelentősebb tagja, Augusto Renato Birago di Borgaro gróf akaratából épült. A gróf katonai pályafutása során kitüntette magát, II. Viktor Amadé savoyai herceg alatt elnyerte a Királyság Generalissimusa címet, majd 1716. június 13-án lefektette palotája alapkövét a mai Via Carlo Alberto helyén, amely akkoriban még a Contrada degli Angeli volt. Az évek alatt felhalmozott vagyon lehetővé tette Augusto Renatónak, hogy a munkát az akkor már Piemontban elismert építésznek számító Filippo Juvarrára bízza, és ez a döntés tette palotáját a torinói építészet egyik legjelentősebb példájává.
Augusto Renato a juvarrai rezidenciát a város egyik legjobb szalonjává tette, hiszen az udvarnál egyre nagyobb jelentőségre tett szert: miután Orléans-i Anna Mária és Hessen-Rotenburgi Polixéna Krisztina királynék díszlovagja lett, megkapta a trónörökösök nevelőjének címét.
Amikor a palota 1858-ban a Della Valle család tulajdonába került, még évekig megőrizte fontos nemesi rezidencia szerepét: az új tulajdonosok neorokokó ízléssel, a 19. századi eklektika hangulatával rendezték be a belső tereket. Változatlan maradt viszont a juvarrai alaprajz.
A palota építészete, ahogy Milizia is megjegyzi, szerencsés példa arra, hogy Juvarra neve magánépületen szerepel: a messinai abbé ugyanis nagy és költséges művek megvalósítására törekedett. A látogatót az elegáns díszudvar fogadja, amely körül a palota kibontakozik: a még teljesen eredeti udvar (a középső szobrot leszámítva) Juvarrától kapta kecses ívét, mintha csak színházi díszlet lenne. A belső tereket mélyen áthatja a Della Valle család ízlése: kiemelkedő értékű a főlépcső, amely a felső szintekre vezet, valamint a főterem, amelynek ablakai az udvarra néznek, és ahol egykor bálokat és ünnepségeket tartottak.
A palota a gazdag és nemes Birago di Borgaro család históriáját követi, és a család legjelentősebb tagja, Augusto Renato Birago di Borgaro gróf akaratából épült. A gróf katonai pályafutása során kitüntette magát, II. Viktor Amadé savoyai herceg alatt elnyerte a Királyság Generalissimusa címet, majd 1716. június 13-án lefektette palotája alapkövét a mai Via Carlo Alberto helyén, amely akkoriban még a Contrada degli Angeli volt. Az évek alatt felhalmozott vagyon lehetővé tette Augusto Renatónak, hogy a munkát az akkor már Piemontban elismert építésznek számító Filippo Juvarrára bízza, és ez a döntés tette palotáját a torinói építészet egyik legjelentősebb példájává.
Augusto Renato a juvarrai rezidenciát a város egyik legjobb szalonjává tette, hiszen az udvarnál egyre nagyobb jelentőségre tett szert: miután Orléans-i Anna Mária és Hessen-Rotenburgi Polixéna Krisztina királynék díszlovagja lett, megkapta a trónörökösök nevelőjének címét.
Amikor a palota 1858-ban a Della Valle család tulajdonába került, még évekig megőrizte fontos nemesi rezidencia szerepét: az új tulajdonosok neorokokó ízléssel, a 19. századi eklektika hangulatával rendezték be a belső tereket. Változatlan maradt viszont a juvarrai alaprajz.
A palota építészete, ahogy Milizia is megjegyzi, szerencsés példa arra, hogy Juvarra neve magánépületen szerepel: a messinai abbé ugyanis nagy és költséges művek megvalósítására törekedett. A látogatót az elegáns díszudvar fogadja, amely körül a palota kibontakozik: a még teljesen eredeti udvar (a középső szobrot leszámítva) Juvarrától kapta kecses ívét, mintha csak színházi díszlet lenne. A belső tereket mélyen áthatja a Della Valle család ízlése: kiemelkedő értékű a főlépcső, amely a felső szintekre vezet, valamint a főterem, amelynek ablakai az udvarra néznek, és ahol egykor bálokat és ünnepségeket tartottak.