Leírás
A Chiablese palota a Savoyai-ház egyik rezidenciája Torino történelmi központjában, a Piazza San Giovanni téren, a dóm és a Királyi palota szomszédságában. Az UNESCO világörökség részét képező Savoyai-rezidenciák egyike, és ma is megmutatja azokat a termeket, ahol a királyi család élt.
Kívülről egyszerű, téglából épült, de belül egészen más arcát mutatja. Az oszlopokkal és keresztboltozatokkal díszített előcsarnok a két udvarra vezet, a nagy márványlépcső pedig a reprezentatív lakosztályokhoz visz fel.
A termeket Benedetto Alfieri újíttatta fel a 18. század közepén: aranyozott stukkók, faburkolatok és ajtó feletti festmények díszítik őket, amelyeket a torinói udvar legnagyobb megbecsülésnek örvendő festői közül néhányan készítettek, francia ízlésben.
Az Alkóv termében áll Pietro Piffetti, a híres műasztalos kettős szekrénye. Említésre méltó még az Artemisia történetét ábrázoló kárpitsorozat, amelyet a párizsi Gobelin-műhely szőtt, és 1620-ban vásároltak meg.
1851. november 20-án ebben a palotában született Savoyai Margit, az első olasz királyné. A hagyomány szerint róla nevezték el a Margherita pizzát.
A Savoyai-ház alkóvján bíborosok, hercegek és királyok fordultak meg. A francia megszállás idején itt lakott Pauline Bonaparte, Napóleon húga a férjével, Camillo Borghesével, az Alpokon túli területek kormányzójával.
A Savoyaiak visszatérése után Károly Félix király ezeket a termeket többre becsülte a közeli Királyi palotánál, és itt halt meg 1831-ben. A palota neve Benedetto Maurizióra, Chablais hercegére utal, akinek apja, III. Károly Emánuel 1753-ban szánta az épületet.
Az 1943–44-es bombázások súlyosan megrongálták a Piazzetta Reale felé néző termeket. Sok bútor elveszett, de néhány darab megmenekült: a Piffetti-féle kettős szekrényt, amely illegálisan külföldre került, 2018-ban a karabinierik szerezték vissza.
A háborús károk után a palotát újjáépítették és felújították, és hosszú ideig hivatalok működtek benne. A reprezentatív termeket a Touring Club önkéntesei mutatják meg a látogatóknak a vezetett túrákon. A palotában Crivelli, Cignaroli, Beaumont és Tallone festményei is megtalálhatók.
Kívülről egyszerű, téglából épült, de belül egészen más arcát mutatja. Az oszlopokkal és keresztboltozatokkal díszített előcsarnok a két udvarra vezet, a nagy márványlépcső pedig a reprezentatív lakosztályokhoz visz fel.
A termeket Benedetto Alfieri újíttatta fel a 18. század közepén: aranyozott stukkók, faburkolatok és ajtó feletti festmények díszítik őket, amelyeket a torinói udvar legnagyobb megbecsülésnek örvendő festői közül néhányan készítettek, francia ízlésben.
Az Alkóv termében áll Pietro Piffetti, a híres műasztalos kettős szekrénye. Említésre méltó még az Artemisia történetét ábrázoló kárpitsorozat, amelyet a párizsi Gobelin-műhely szőtt, és 1620-ban vásároltak meg.
1851. november 20-án ebben a palotában született Savoyai Margit, az első olasz királyné. A hagyomány szerint róla nevezték el a Margherita pizzát.
A Savoyai-ház alkóvján bíborosok, hercegek és királyok fordultak meg. A francia megszállás idején itt lakott Pauline Bonaparte, Napóleon húga a férjével, Camillo Borghesével, az Alpokon túli területek kormányzójával.
A Savoyaiak visszatérése után Károly Félix király ezeket a termeket többre becsülte a közeli Királyi palotánál, és itt halt meg 1831-ben. A palota neve Benedetto Maurizióra, Chablais hercegére utal, akinek apja, III. Károly Emánuel 1753-ban szánta az épületet.
Az 1943–44-es bombázások súlyosan megrongálták a Piazzetta Reale felé néző termeket. Sok bútor elveszett, de néhány darab megmenekült: a Piffetti-féle kettős szekrényt, amely illegálisan külföldre került, 2018-ban a karabinierik szerezték vissza.
A háborús károk után a palotát újjáépítették és felújították, és hosszú ideig hivatalok működtek benne. A reprezentatív termeket a Touring Club önkéntesei mutatják meg a látogatóknak a vezetett túrákon. A palotában Crivelli, Cignaroli, Beaumont és Tallone festményei is megtalálhatók.