Leírás
A II. Carlo Emanuele tér (a torinóiak „piazza Carlina” néven ismerik) Torino történelmi központjának egyik legfontosabb tere, a Po utca közelében fekszik. Négyzet alakú, oldalainak hossza 120 méter.
A torinóiak többsége nem is tudja a tér valódi nevét, mindenki csak Carlina térként ismeri. Ezt a becenevet a nép ragasztotta a Savoyai-ház egyik tagjára, mert az nőies modorú volt.
A teret a város második kibővítése során, 1673-ban hozták létre a Po irányában. Az új város fő közterének, így végső soron egész Torino főterének szánták. Innen indult az új negyed építése, és itt működött a munkálatok irányítása is. A régens, Savoyai–Nemours-i Mária Johanna Batista, II. Carlo Emanuele felesége, Amedeo di Castellamontét kérte fel a tér tervének elkészítésére, amelyet nyolcszög alakúra álmodtak meg. A tervet módosították: a tér méretét csökkentették, és meghagyták jellegzetes négyzet alakjában. A helyét is megváltoztatták: a herceg elképzelése szerint a Po utcával szomszédos lett volna, végül oda került, ahol ma is látható.
II. Carlo Emanuele akaratának megfelelően a hercegség (később királyság) életének fő színtere kellett volna hogy legyen, ám a Carlina tér egyszerű borpiaccá vált.
A teret hamarosan „borpiacként” használták, de árultak itt más árut is, például szénát, fát és szenet. A francia megszállás idején (1798–1814) a Carlina teret átkeresztelték Place de la Liberté-re, és a guillotine-nal végrehajtott kivégzések színhelye lett. A napóleoni korszakban (1800–1814) 423 kivégzés történt itt, ebből 11 csak 1803-ban.
A torinóiak többsége nem is tudja a tér valódi nevét, mindenki csak Carlina térként ismeri. Ezt a becenevet a nép ragasztotta a Savoyai-ház egyik tagjára, mert az nőies modorú volt.
A teret a város második kibővítése során, 1673-ban hozták létre a Po irányában. Az új város fő közterének, így végső soron egész Torino főterének szánták. Innen indult az új negyed építése, és itt működött a munkálatok irányítása is. A régens, Savoyai–Nemours-i Mária Johanna Batista, II. Carlo Emanuele felesége, Amedeo di Castellamontét kérte fel a tér tervének elkészítésére, amelyet nyolcszög alakúra álmodtak meg. A tervet módosították: a tér méretét csökkentették, és meghagyták jellegzetes négyzet alakjában. A helyét is megváltoztatták: a herceg elképzelése szerint a Po utcával szomszédos lett volna, végül oda került, ahol ma is látható.
II. Carlo Emanuele akaratának megfelelően a hercegség (később királyság) életének fő színtere kellett volna hogy legyen, ám a Carlina tér egyszerű borpiaccá vált.
A teret hamarosan „borpiacként” használták, de árultak itt más árut is, például szénát, fát és szenet. A francia megszállás idején (1798–1814) a Carlina teret átkeresztelték Place de la Liberté-re, és a guillotine-nal végrehajtott kivégzések színhelye lett. A napóleoni korszakban (1800–1814) 423 kivégzés történt itt, ebből 11 csak 1803-ban.