Leírás
A Galleria dell'Industria Subalpina (egyszerűbben Subalpina galéria) Torino egyik történelmi épülete, amelyben számos üzlet és vendéglátóhely működik. A Castello tér és a Carlo Alberto tér között található, és a piemonti főváros három történelmi bevásárlógalériájának egyike.
Az épület a párizsi passage-ok mintájára létrehozott, a polgári időtöltésre szánt, tipikus 19. századi városi kereskedőnegyed példája. Torino harmadik bevásárlógalériája volt a Galleria Umberto I és az azóta eltűnt Galleria Natta után, amelyet 1922-ben a Via Roma átépítése során bontottak le. Pietro Carrera tervezte 1873-ban, 1874. december 30-án avatták fel, nevét pedig a Banca dell'Industria Subalpináról kapta, amely magára vállalta az építés költségeit.
A Pietro Carrera tervezte galéria a Castello tér és a Carlo Alberto tér között áll. Ötven méter hosszú és tizennégy méter széles, tágas, fényes csarnoka különleges, eklektikus díszítést kapott, amely reneszánsz és barokk elemeket olvaszt egybe, Pietro Rubino szobrász munkájaként. A mintegy tizennyolc méteres magasságot a teljes kerület mentén futó erkély oldja fel. A boltozat igazi főhajtás az akkori modernitás előtt: bőven alkalmaztak üveget és kovácsolt vasat, amit a Loro fivérek és Piattini gazdagon díszített szerkezeti elemei is mutatnak.
A belsőben kezdettől fogva több, később legendássá vált hely működött, például a híres Caffè Baratti & Milano, 1897-től pedig a Caffè Concerto Romano, amelynek Edmondo De Amicis író is törzsvendége volt (később Nuovo Romano mozi lett). Volt itt antikvárium, műkereskedés, lakberendezési bolt és két neves étterem is.
A második világháború bombázásai részben megrongálták a galériát, amelyet az eredeti tervek alapján hűen építettek újjá. A közelmúltban a központi teret Carrera eredeti elképzelésének megfelelően teljes egészében a nagy virágágyás foglalja el.
Az épület a párizsi passage-ok mintájára létrehozott, a polgári időtöltésre szánt, tipikus 19. századi városi kereskedőnegyed példája. Torino harmadik bevásárlógalériája volt a Galleria Umberto I és az azóta eltűnt Galleria Natta után, amelyet 1922-ben a Via Roma átépítése során bontottak le. Pietro Carrera tervezte 1873-ban, 1874. december 30-án avatták fel, nevét pedig a Banca dell'Industria Subalpináról kapta, amely magára vállalta az építés költségeit.
A Pietro Carrera tervezte galéria a Castello tér és a Carlo Alberto tér között áll. Ötven méter hosszú és tizennégy méter széles, tágas, fényes csarnoka különleges, eklektikus díszítést kapott, amely reneszánsz és barokk elemeket olvaszt egybe, Pietro Rubino szobrász munkájaként. A mintegy tizennyolc méteres magasságot a teljes kerület mentén futó erkély oldja fel. A boltozat igazi főhajtás az akkori modernitás előtt: bőven alkalmaztak üveget és kovácsolt vasat, amit a Loro fivérek és Piattini gazdagon díszített szerkezeti elemei is mutatnak.
A belsőben kezdettől fogva több, később legendássá vált hely működött, például a híres Caffè Baratti & Milano, 1897-től pedig a Caffè Concerto Romano, amelynek Edmondo De Amicis író is törzsvendége volt (később Nuovo Romano mozi lett). Volt itt antikvárium, műkereskedés, lakberendezési bolt és két neves étterem is.
A második világháború bombázásai részben megrongálták a galériát, amelyet az eredeti tervek alapján hűen építettek újjá. A közelmúltban a központi teret Carrera eredeti elképzelésének megfelelően teljes egészében a nagy virágágyás foglalja el.