Leírás
Az Accademia delle Scienze palotája (Palazzo dell'Accademia delle Scienze) a via Accademia delle Scienze impozáns, 17. századi épülete Torinó központjában. Itt található az Egyiptomi Múzeum és a Tudományos Akadémia székhelye. A homlokzat a névadó utcára néz, az épület egyik oldala pedig a Carignano tér egyik oldalát zárja le.
A homlokzat mögött múmiák, szarkofágok és fáraószobrok várnak: az Egyiptomi Múzeum 1824 óta működik itt, amikor elhelyezték Bernardino Drovetti egyiptomi gyűjteményét, amelyet Károly Félix király vásárolt meg. A palota azonban egészen más célra épült.
Eredetileg a Collegio dei Nobili, vagyis a piemonti nemesség fiainak fenntartott kollégium volt. Építését 1679. június 24-én kezdték meg, és Michelangelo Garove 1687-ben fejezte be, részben megváltoztatva az eredeti tervet.
Az eredeti terv Carlo Maurizio Vota jezsuita atyától származott, aki három háztömbnyi épületegyüttest képzelt el egészen a Castello térig, földalatti átjárókkal: ezek soha nem valósultak meg. Az ötletet sokáig Guarino Guarininak tulajdonították, a történészek ma azonban csak mellékes szerepet tulajdonítanak neki.
Az alaprajz patkó alakú volt, középső épülettesttel és két szárnnyal, a föld felett három szinttel. Pénzhiány miatt a Carignano tér felé eső szárny az első emeletnél megállt, és a 18. század végéig így maradt.
1787-ben III. Viktor Amadé a Királyi Tudományos Akadémiának (Accademia Reale delle Scienze) adományozta, amely azóta is itt működik. 1789-ben a déli sarokra csillagvizsgáló tornyot építettek, amelyet előbb csillagászati, majd meteorológiai megfigyelésre használtak; a második világháború idején lebontották.
1832-ben felmerült, hogy az országnak a klasszikus kori régiségeit tartalmazó gyűjteményeit is itt egyesítik, ezeket 1940-ben különválasztották az egyiptomiaktól. A portált a 19. században, az Egyiptomi Múzeum megnyitásakor átalakították: Giuseppe Maria Talucchi klasszicista erkélyt tervezett hozzá.
1865-től 2012 áprilisáig az épületben működött a Savoyai Galéria is, amelyet később a Királyi palota Manica Nuova szárnyába költöztettek. Az épület alapterülete 60 594 négyzetméter.
A homlokzat mögött múmiák, szarkofágok és fáraószobrok várnak: az Egyiptomi Múzeum 1824 óta működik itt, amikor elhelyezték Bernardino Drovetti egyiptomi gyűjteményét, amelyet Károly Félix király vásárolt meg. A palota azonban egészen más célra épült.
Eredetileg a Collegio dei Nobili, vagyis a piemonti nemesség fiainak fenntartott kollégium volt. Építését 1679. június 24-én kezdték meg, és Michelangelo Garove 1687-ben fejezte be, részben megváltoztatva az eredeti tervet.
Az eredeti terv Carlo Maurizio Vota jezsuita atyától származott, aki három háztömbnyi épületegyüttest képzelt el egészen a Castello térig, földalatti átjárókkal: ezek soha nem valósultak meg. Az ötletet sokáig Guarino Guarininak tulajdonították, a történészek ma azonban csak mellékes szerepet tulajdonítanak neki.
Az alaprajz patkó alakú volt, középső épülettesttel és két szárnnyal, a föld felett három szinttel. Pénzhiány miatt a Carignano tér felé eső szárny az első emeletnél megállt, és a 18. század végéig így maradt.
1787-ben III. Viktor Amadé a Királyi Tudományos Akadémiának (Accademia Reale delle Scienze) adományozta, amely azóta is itt működik. 1789-ben a déli sarokra csillagvizsgáló tornyot építettek, amelyet előbb csillagászati, majd meteorológiai megfigyelésre használtak; a második világháború idején lebontották.
1832-ben felmerült, hogy az országnak a klasszikus kori régiségeit tartalmazó gyűjteményeit is itt egyesítik, ezeket 1940-ben különválasztották az egyiptomiaktól. A portált a 19. században, az Egyiptomi Múzeum megnyitásakor átalakították: Giuseppe Maria Talucchi klasszicista erkélyt tervezett hozzá.
1865-től 2012 áprilisáig az épületben működött a Savoyai Galéria is, amelyet később a Királyi palota Manica Nuova szárnyába költöztettek. Az épület alapterülete 60 594 négyzetméter.